Története
A község a Mátra délkeleti lábánál, a Tarna-völgyében fekszik. Bár a Mátra határvonalát
a Tarna-pataknál szokták meghúzni, Aldebrő ilyen szempontból speciális helyzetben
van, hiszen a patak két oldalán terül el a híres bortermelő település, a Debrői
Hárslevelű hazája. Érdekesség, hogy ez a vidék már nem a Mátrai borvidék része.
Feldebrő
és Aldebrő története szervesen összekapcsolódik. Mai nevén csak az
1740-es évek elejétől jegyzik a települést, a középkori Csal
falu helyén, mely a török kortól kezdődően Debrő községhez tartozott.
A település története — hasonlóan a környékbeli falvakhoz — szervesen
kapcsolódik a debrői uradalomhoz. Az Aba nemzetség birtokát képezték
a Mátra déli lábánál elterülő falvak. A település valószínűleg már
létezett a 11. sz. első felében. A honfoglalás kori letelepedést
igazolja, hogy 1962-ben Bátonyi Mihály iskolaigazgató bejelentése
nyomán tárták fel a Mocsáros homokbányában azt a 33 sírból álló— értékes
leletanyagban gazdag — temetőt, melynek anyaga az egri Vármúzeumban
látható. A 11. sz.-ban épült a környék legjelentősebb temploma Aba
Sámuel parancsára. Az ezt követő évszázadokban többször is új birtokos
kezére került a település.
1747-ben Grassalkovich Antal Mária Teréziától kapott
adománylevelet a debrői uradalomra. Az új birtokos személye alapvetően
befolyásolta
a település további fejlődését. A kortársai között képzett gazdasági
szakembernek tartott Grassalkovich első lépései közé tartozott,
hogy betelepítette a kedvező földrajzi adottságú környéket. Ennek
eredménye
lett Aldebrő kialakulása is.
Látnivalók
Római katolikus templom és környéke
A falu kellemes sétát kínál az idelátogatóknak
rendezett utcáival, szép zöld felületeivel, római katolikus templomával,
melynek tornyát
1995-ben újították fel. A templom szomszédságában látható az
a faragott emlékoszlop, amelyet a település alapításának 250. évfordulójára
emeltek 1996-ban az I. és II. világháború hősei előtt tisztelegve.
A kopjafa közadakozásból épült. |