2017. november 24. péntek >> Flóra, Emma  

 
       
   

Települések >> Mátramindszent

   
 

 

A Mátra északi lejtőjén települt község évtizedeken át közigazgatási egységben élt két szomszédos kistelepüléssel, Szuhával és Mátraalmással, az egykori Szuhahutával. Mátramindszent a hegység második legmagasabb csúcsától, Galyatetőtől mindössze 10 km-re található. Ennek ellenére Galyatető felől csak igen keskeny út vezet ide. Leginkább a 23. sz. főút felől, Nemti irányából érdemes ideérkezni. A Sós-völgybe a Mindszent-patak partjára épült község zsák jellegű település, levegője csaknem ugyanolyan ózondús, tiszta, gyógyító, mint a Mátra hegység 800-900 m feletti területein. A térség madár és állatvilága páratlanul gazdag.

 

A falu középkori eredetű temploma a török idők alatt elpusztult, barokk stílusú katolikus temploma 1750 évre épült újjá. A templom „Mindenszentek” oltára Európában is ritkaságnak számít, mely a közelmúltban került restaurálásra.

 

A mai Mátramindszent határában fekvő Óvár a középkorban az Ivány nevű falu közelében emelkedett, melynek első említésekor — 1296-ban — a Bakos nemzetség tagjai voltak a birtokosai. A vár helye egy 320 m magasságú hegy az Iváni-patak keleti oldalán. Magát a várat oklevél nem említi.

 

Története

Mátramindszent első okleveles előfordulása 1546, bár valószínű, hogy előtte is lakott település volt. A Sebek família mellett 1556-ban Dobó István egri várkapitány a falu földbirtokosa. Mátramindszent számára az 1552-es egri várostrom éve a történelmi megpróbáltatás kora. A vár körülzárása során is sok a pusztítás, de a kudarcra ítélt támadás során, a török visszavonulásakor (sok településsel együtt) felégetik a falut. A lakosság pusztul, ritkul a porták, háztartások száma, és még évtizedekkel Eger ostroma után is fiúkat, lányokat, asszonyokat hurcolnak el a törökök. A 17-18. század fordulóját is nagy vérveszteségekkel, háborús pusztításokkal vészeli át a falu, ám a 18. század első évtizedében új telepesek érkeznek ide.

 

1890-ben kapta a Mátramindszent nevet, hogy megkülönböztessék más Mindszent nevű településektől.

 

A település 1950-ig, a megyerendszer átszervezéséig Heves megyéhez tartozott, azóta Nógrád megye része. A bányászat visszafejlesztéséig a falu lakosságának életében meghatározó szerepe volt a bányának. A közeli Ménkes-táróban már 1949-tól jelentős termelés folyt, és szénkészletét, a tárószintről feltárható I. telepi szénvagyont mintegy 6 millió tonnára becsülték. Csak 1951-ben 180 bányamunkást toboroztak Mátraballa, Mátramindszent községekből. A Ménkes II. megnyitásakor az ötvenes évek végén idején elmondható volt: Mátramindszent bányatelepülés. Az 1960-1970-es években három lépcsős rekonstrukció valósult meg a bányában: új, korszerű üzemi műhelyekl, korszerű diesel-mozdony szállítás, modernizált bányavillamossági ellátás. Mátramindszent életében elsősorban az 1970-es és 1980-as években éreztette hatását a nógrádi bányászat megszüntetése, s a kényszerűség, hogy a felszabaduló bányai munkaerő részére régi vagy újonnan telepített salgótarjáni, nagybátonyi üzemekben munkahelyeket lehessen találni. Átmeneti megoldások után a kilencvenes évekre vált drámaivá a helyzet, amikor jószerivel az egyetlen helyi termelőszövetkezet maradt a foglalkoztatás centruma.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.10.16.  <<   Lap teteje