2017. május 29. hétfő >> Magdolna  

 
       
   

Települések >> Szuha

   
 

 

Története

Első írásos említése 1441-ből való, Zoha alakban. Régebben a mai helyétől északra volt a falu, csak a török hódoltság idején települtek át lakói a Mátra biztonságot nyújtó erdőségeinek közelébe. Mára igazi üdülőfaluvá vált. Látnivalói közül érdemes megemlíteni az 1768-ban átépített barokk stílusú Kisboldogasszony római katolikus templomot, az 1868-ban Lajgut András egykori szuhahutai bíró által állított harnaglábat. A harangláb csúcsán fakeresztben végződő, kúpos zsindelytető látható. A gerendára 1907-et, a megújítás évét vésték. A harangláb közelében egy 1869-ben állított, faragott népi fakereszt is áll. Szuha tájháza 2003 szeptemberében nyílt meg. A tisztaszobában és a konyhában régi palóc bútorok találhatók. Egy másik helyiségben szövő- és fonóeszközöket állítottak ki, ezeket ki is lehet próbálni. A természetvédelmi területen található Bükkfa-forrás egy idős bükk gyökerei közül tör a felszínre. Az idős bükkfa egy 14 hektáros bükkös erdő mellett csábít a felfrissülésre és pihenésre, a bükkös erdô kirándulásra hívogat. A védelem célja a Mátra északi oldalán található egyik legszebb bükkös állomány megőrzése. Kedvelt pihenőhely a falu határában lévő Gombás-tó.

 

Látnivalók

 

Várbérc

A Várbérc Szuha belterületének délkeleti szélén levő 382 m-es magaslaton található. A környezetéből kúposan kiemelkedő hegyen egy 55 m alapú, 30 m magasságú háromszög a védett belső terület alakja. Az ásatáson zömmel 12-14. századi tárgyak kerültek elő. A várat oklevél nem említi, maga a falu sem rendelkezik Árpád-kori adattal.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.04.11.  <<   Lap teteje