Farkasmályi pincesor

A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre több területet vontak szőlőművelés alá. Az 1750-es években Farkasmályon is megjelentek az első szőlővesszők, melyekhez fokozatosan pincéket építettek. A Mérges-patak bal partján az andezittufa falak alkalmasak voltak pincék építésére. A 18-19. században 26 pincét vájtak a szőlősgazdák.

A Balla-présház az egyik legértékesebb pincéje volt a pincesornak. A romos épületet eredeti, műemléki követelményeknek megfelelő formájában építette újjá Nagy Imre gyöngyösi vállalkozó. Az épület körül 160 éves platánfák láthatók. Ezeket valaha Farkasmály remetéje, Antus bácsi ültette. A présház romantikus stílusú, az 1870-es éveket idézi. A földszinten Balla Antal emléktáblája látható.

A 16. számú pincét 1786-ban építette báró Orczy Lőrinc az 1780-ban elkészült 15. számú pince alá. Így alakult ki a híres Orczy-féle kettős pince. A farkasmályi pincék közül jelenleg 16. számú pince van a Farkasmályi Bor Kft. tulajdonában.

A pincéket az országút felől, három hídon át lehetett megközelíteni. Az alsó kőhíd ma is áll, és az úgynevezett Németváros pincéihez vezet. 1848-ban Windischgrätz katonái a pincéket feltörték, jelentős károkat okozva. A két világháború. közti időben a gyöngyösiek majálisokat tartottak itt. A második. világháború. idején, 1944-ben több ezer gyöngyösi talált menedéket a pincékben, ennek emlékét Mária-szobor őrzi. 1981-ben kezdődött meg a pincesor rekonstrukciója, mára teljes szépségükben láthatók a pincék, az itt működő pincészetek borkóstolókkal, nyáron grillteraszokkal várják a vendégeket. A pincesor ad otthont a hagyományos Ivó napi pincejárásnak.

Haller pince

A 16. századból származó források szerint a településnek 11 portája volt. A 17. század második felében a Forgách család tulajdona lett, melyet 1647-ben elzálogosítottak és csak 1724-ben került vissza a család tulajdonába. 1650 körül Haller Sámuel tábornokra szállt a birtok, mely egészen a 18. század közepéig a család tulajdona maradt. Ebben a korszakban épült a híres, most már 542 méter hosszú Haller-borospince, melyet francia hadifoglyok építettek. A Haller pince előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A pincében a borászat eszközei mellett óriási méretű hordókat is láthatunk díszes kádármunkákkal.